tegnapot annyira vártam,mint kb a karácsonyt szoktam.. elképzeltem,hogy lejön,megbeszéljük, egymásba borulunk és minden rendben lesz.. ehelyett nagy veszekedés..vonatra szállás, utánam futás.. nem tudom. nem merek szakítani, az a baj.hogy most fogom fel kb,hogy mindjárt vége.. és nagyon meg lettem gyengüle lelkileg..borzalmasan.. rosszul esik,hogy egyedül akarsz lenni,igazság szerint nekem MINDEN ROSSZUL ESIK.
el akarom magamat foglalni,rendszerességet akarok, nem akarlak annyira szeretni,sőt szeretni se akarok senkit, soha többe SENKIT. NEM AKAROK SZERELMES LENNI SOHA TÖBBÉ MERT AZ EGY BORZALMASAN FÁJDÍTÓ DOLOG. nem szakítottunk meg semmi. egyedül akar lenni, legyen, nekem is most jobb lesz, neki is utána pedig könnyebb lesz. meglátjuk... mindenesetre.. szép volt.. életem legszebb időszaka..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése